Megkésett beszédfejlődés

Gyermekeink az első két-három életévükben hatalmasat fejlődnek. Mozgásuk ügyesedik és napról napra szemünk láttára lesznek okosabbak is. Éppen ezért szembetűnő és aggasztó minden szülő számára, ha gyermeke nem mondja ki az első szavait, vagy szókincse a vele egykorúakhoz képest lassabban gyarapszik.  Ez egy olyan probléma, aminek hosszútávú negatív hatásai miatt fontos figyelmet szentelnünk.

A megkésett beszédfejlődésre jellemző, hogy…

• gyermeke kortársainál később mondja első szavait
• lassabban bővül szókincse és az első mondatai is megkésve jelennek meg
• a szavak helyett mutogat, hangokat ad ki, gesztusokkal jelezi kéréseit
• használt beszéde még közvetlen környezete számára is nehezen érthető
• reakcióiból arra következtethetünk, hogy mások beszédét jól érti
• hallásproblémát, halláscsökkenést orvosi vizsgálatokkal kizárták
• az óvodába kerülés segít a szókincsének bővülésében
• beszéde később alakilag hibás lehet, ezért logopédiai terápiát javasolnak számára
• iskolába lépve a korábbi beszédfejlődési problémákra épülve helyesírási problémák jelenhetnek meg (különösen tollbamondáskor)

Ha a fenti felsorolás többsége jellemző gyermekére, akkor a tüneteket már beazonosította, de az azok mögötti okokat még szükséges felgöngyölíteni!

Diszfázia, halláscsökkenés, többnyelvűség

A beszédfejlődés késése mögött a nyelvfejlődés elakadása (diszfázia) is állhat. Emellett gyakori, hogy krónikus fülgyulladás, mandulaproblémák átmeneti halláscsökkenést is okozhatnak. A beszédfejlődés feltétele, hogy a gyermek a szülőktől hallott beszédet utánozni tudja. Ha ez a tanulási folyamat sérül, a szókincs is lassabban gyarapszik. Így mindenképpen szükséges szakorvosi vizsgálatot kérni!

A több nyelvet használó családoknál kérdésként merülhet fel, hogy a szavak nehezebb megjelenése mögött az előző problémák egyike, vagy a kétnyelvűség okán a beszédfejlődés más útja tapasztalható.