Teljesítményszorongás
A stressznek egyaránt vannak segítő és árnyoldalai. Mi minden állhat a teljesítményszorongás mögött, és hogyan segíthetjük ezek leküzdését?
Természetes része az iskolába járásnak, ha komolyabb dolgozatok vagy felelés előtt izgulnak a gyerek. A központi felvételi, nyelvvizsga is mind olyan mérföldkövek és újdonságok, amiktől érthető, ha tartanak csemetéink.
Felnőttként is különbözik a stressztűrő képességünk, és a stresszel való megküzdés terén sem vagyunk egyformán ügyesek. A gyerekek között is vannak, akik izgulósabbak, és akiknek látszólag kötélből vannak az idegeik.
Izgulni nem kellemes dolog, és még a teljesítményünkre is különbözőképpen hathat. Milyen mértékű stresszterhelés az, ami még segíti, hajtja előre gyerekünket a jobb eredmény elérésére? És hol van az a pont, amikor már hátráltató, mert a gyermek leblokkol, vagy egy feleletnél elakadnak a szavai?
A gyermekek idejük nagy részét az iskolában töltik, ez az ő „munkahelyük”. Így egyáltalán nem mindegy milyen hangulatban telik a napjuk és az sem hogyan teljesítenek. Emellett kérdés, hogyan birkóznak meg a külső stresszel, és a saját maguk felé támasztott belső elvárásokkal.
Egy teljesítményszorongó gyermekre jellemző, hogy…
- reggelente nem akar iskolába menni
- látszólag nincs oka izgulni, mégis visszatérően szorong vagy aggódik, és nehezen lehet megnyugtatni
- rendszeresen úgy érzi, nem készült fel eléggé a dolgozatokra, panaszkodik, hogy nem fog eszébe jutni a tananyag
- szerepléskor már az óvodában is lámpalázas volt
- iskolán kívül is kerüli a feladatokat, vagy azt a helyzetet, amikor mások jelenlétében kell ügyesnek lennie
- otthoni gyakorláskor ügyesen visszamondja a tanultakat, ezért is meglepő, hogy a dolgozatban vagy feleléskor sokat hibázik
- iskolai teljesítménye vagy kimagasló vagy hullámzóak eredményei
- önmagát a legjobbakhoz hasonlítja és a 100%-os teljesítést várja el magától
- hangulata hullámzó vagy kifejezetten egyhangúnak hat
- szülőként aggasztó vagy bosszantó a gyermeke visszatérő bizonytalansága
- gyakran kételkedik magában, önmagát rossznak, ügyetlennek vagy butának is tarthatja
- fél a pedagógus véleményétől, szigorától és attól, hogy rossz jegyet fog kapni
- reggelente vagy iskolában hányingerre, hasfájásra vagy fejfájásra panaszkodik
- visszatérően, gyakrabban beteg
- éjjel nyugtalanul alszik vagy gyakran ébred fel, esetleg ismét szeretne a szülőkkel aludni
- étvágya, testsúlya változik (feltűnően többet vagy kevesebbet eszik)
Hogyan alakul ki a teljesítményszorongás?
A teljesítményszorongás mögött állhatnak lelki okok (pl. önbizalomhiány, magas elvárások) vagy szorongós alkat is. Emellett azonban gyakori, hogy a tüneteket reális tanulási problémák okozzák. Ilyenkor egy gyerek nehezen bízik meg magában, mert érzi, hogy a jó teljesítmény elérése bizonytalan vagy erején felüli erőfeszítést kíván.
Ha ön is izgulós volt az iskolában, de gyermekének már gördülékenyebb, magabiztosabb időszakot kíván, érdemes a szorongás eredetét felkutatni. Emellett a stresszcsökkentő technikák megtanulása, a reális erősségek számbavétele is segíthet az iskola mumusával való megküzdésben.
Különösen érdemes gyermekünk helyzetét körbejárni, szorongásának mértékét és forrását azonosítani, amikor iskolaválasztásra kerül a sor. A szaknak, az iskola erősségének, profiljának érdemes illeszkednie gyermekünk érzelmi teherbírásához és képességeihez egyaránt.